Lippó

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Lippó
A Kossuth utca a római katolikus templommal
A Kossuth utca a római katolikus templommal
Lippó címere
Lippó címere		 Lippó zászlaja
Lippó zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
VármegyeBaranya
JárásMohácsi
Jogállásközség
PolgármesterSzugfil József (alpolgármester)
Irányítószám7781
Körzethívószám69
Népesség
Teljes népesség464 fő (2023. jan. 1.)[1]
Népsűrűség32,55 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület14,53 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 52′ 00″, k. h. 18° 34′ 00″Koordináták: é. sz. 45° 52′ 00″, k. h. 18° 34′ 00″
Lippó (Baranya vármegye)
Lippó
Lippó
Pozíció Baranya vármegye térképén
Lippó weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Lippó témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Lippó (szerbül: Липовица, Липова / Lipovica, Lipova, németül: Lippwar[2]) község Baranya vármegyében, a Mohácsi járásban.

Elnevezései[szerkesztés]

Szerbül és horvátul a települést hivatalosan a beremendiek által használt néven Lipovo-nak hívják, de a töttösiek a Lipova alakot is használták.[3]

Fekvése[szerkesztés]

Ez a jellegzetes dél-baranyai falu szelíd lankák között helyezkedik el, közel a déli országhatárhoz, azon a hullámos löszháton, melyet keletről a Duna határol, nyugat felől pedig a Szársomlyó 442 méter magas mészkő eredetű[4] csúcsa zár.

A szomszédos települések: észak felől Töttös és Majs, kelet felől Bezedek, délkelet felől Sárok, dél felől Ivándárda, délnyugat felől Kislippó, nyugat felől pedig Márok.

Megközelítése[szerkesztés]

Legfontosabb közúti megközelítési útvonala a Mohács és Villány térségét összekapcsoló 5702-es út, ezen érhető el a két végponti város felől, míg Bóllyal az 5704-es út kapcsolja össze. Távlati tervek szerint érinteni fogja a községet az M6-os autópálya is, utóbbi tervezett nyomvonala a belterülettől nyugatra húzódik.

Története[szerkesztés]

Lippó nevét az oklevelek 1274-ben Lypow néven említik először, Lippói Jánossal kapcsolatban, aki a Miskolc és Lőrinc neméből származó lippói nemesek jelenlétében lippói birtoka felét szolgákkal együtt eladta Keled fiainak 30 ezüst M-ért, a föld másik felét pedig ugyancsak 30 M-ért Miskolcnak és Lőrincnek adta el.

1281-ben és 1293-ban Lőrinc és Miskouch fiai a Beremendtől délre eső Végbala szomszédos birtokosai, akik a megye közéletében gyakran részt vettek.

1280 körül a Lippó nemzetség Bacha nevű tagját említik, aki 1241 előtt baranyai adószedő volt, s a hiányzó pénz pótlására átadta kisharsányi birtokát.

1335-ben papja 5 báni pápai tizedet fizetett. A 654 fős település Baranya délnyugati csücskében található.

A község neve a XIII. században itt élt Lippó nemzetség emlékét őrzi. A XIV. században a település két részre oszlott: Alsólippó urai a Lippóiak, Felsőlippóé pedig a Maróthiak voltak. A XV. században Egyházaslippónak nevezték. A törökök kiűzését követően itt is felpezsdült a mindennapi falusi élet.

Az első német telepesek a XVIII. század húszas éveiben érkeztek. A XIX. századra a szerbek betelepítését követően jellegzetesen szerb többségű faluvá lett a település. A község görögkeleti szerb temploma 1804-ben épült.

1910-ben 1070 lakosa volt, ebből 32 fő magyar, 667 fő német, 342 fő szerb, 10 fő horvát és 23 fő egyéb nemzetiségű volt. A falu lakói közül 241 fő tudott magyarul.[5]

A szerb lakosság az I. világháborút követően Jugoszláviába települt, a németeket pedig a II. világháború után kitelepítették Németországba.

A falu a XX. század közepéig Baranya vármegye Baranyavári járásához tartozott. Ma két község Lippó és Kislippó néven, Mohácstól délnyugatra.

Viharos történelme folyamán három nemzetiségű (magyar, német, szerb) lakóival együtt sok viszontagságon ment keresztül. Az itt élt és itt élő emberek szorgos munkája és kitartása révén mindig sikerült az újrakezdés.

A falut övező, jó minőségű földeknek köszönhetően mindig a mezőgazdaságé volt a főszerep.

Lippó szerb ortodox temploma

A rendszerváltás után a kárpótlások révén többen földhöz jutottak, így ők mezőgazdasági kistermelők lettek. A zöme maradt és a termelőszövetkezetből alakult Agro-Lippó Növénytermelő és Szolgáltató Szövetkezetben dolgozik. Sokan ingáznak, főleg Mohácsra, ahol a Farostlemezgyárban tevékenykednek, míg másoknak a Bólyi Mezőgazdasági Rt. ad munkát. Ezeknek köszönhetően nem mondható magasnak a munkanélküliek száma. A nyolcosztályos körzeti iskolába és a három csoportból álló óvodába a helybeli és a környező falvak gyerekei járnak.

2001-ben lakosságának 8,9%-a német, 1,8%-a szerb nemzetiségű volt.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990–1994: Honvéd Ferenc (független)[6]
  • 1994–1998: Lovas Miklós (független)[7]
  • 1998–2002: Lovas Miklós (független)[8]
  • 2002–2006: Lovas Miklós (független)[9]
  • 2006–2010: Lovas Miklós Pál (független)[10]
  • 2010–2014: Lovas Miklós Pál (független)[11]
  • 2014–2019: Lovas Miklós Pál (független)[12]
  • 2019–2023: Bácsvánin Rájkó (független)[13]
  • 2023–2024: Szugfil József (alpolgármester, független)
  • 2024– :

Oktatás[szerkesztés]

A helyi általános iskolába a 2019/2020-as tanévben 93 diák járt.[14]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
486
483
479
464
443
465
464
2013201420152019202120222023
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 97,9%-a magyarnak, 3,1% cigánynak, 0,6% horvátnak, 19,1% németnek, 8,2% szerbnek mondta magát (1,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 72,9%, református 4,9%, görögkatolikus 0,4%, evangélikus 0,4%, felekezeten kívüli 9% (9% nem nyilatkozott).[15]

Nevezetességei[szerkesztés]

  • az 1804-ben épült szerb ortodox templom

Híres szülötte[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  2. ↑ http://www.ungarndeutsche.de/de/cms/uploads/Ortsnamen_ungarndeutsche.pdf Archiválva 2014. június 11-i dátummal a Wayback Machine-ben (Hozzáférés 2013 július 1)
  3. ↑ Folia onomastica croatica 14/2005. Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj, PDF
  4. ↑ Jakab György (1999. szeptember). „Mit tehetünk a Szársomlyó-hegy megmentéséért?” (html). Új Pedagógiai Szemle 49 (9), 93-102. o, Kiadó: Országos Közoktatási Intézet. ISSN 1215-1807.  
  5. ↑ Archivált másolat. [2018. január 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. április 18.)
  6. ↑ Lippó települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  7. ↑ Lippó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 6.)
  8. ↑ Lippó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 20.)
  9. ↑ Lippó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 20.)
  10. ↑ Lippó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 20.)
  11. ↑ Lippó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 14.)
  12. ↑ Lippó települési választás eredményei (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. január 20.)
  13. ↑ Lippó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. április 20.)
  14. ↑ helyi iskola diáklétszáma
  15. ↑ Lippó Helységnévtár

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Lippó&oldid=27163977”